Magyar szerkezettár
🪄
menne
megyne[Cond.NDef.3Sg]

megy tn ige táj mén
1. ( -t ragos hat-val is ) egyik helyről a másikra halad, mozog. gyalog megy; néhány lépést megy; megy a hajó; százötvennel is megy az új kocsija.megy, mint a veszedelem | ▸ valakinek, valaminek megy egy autó a fának ment. | ▸ valakire valaki ellen megy | vad <bizonyos fajta vadra> vadászni indul. (csak) apróvadra ment. | ▸ valamire megy csak a pénzre megy. | ▸ valaki, valami után megya maga feje után megy
2. távolodik, távozik. menj innen! | ▸ ugyan menj már! | <pénz, vagyon> (el)fogy, elvész. minden pénze italra megy. | <hír> (el)terjed. híre megy valaminek.
3. vhova jut, kerül, hatol. szemébe megy a füst. | valamibe bele(fér). 20 kiló megy ebbe a zsákba. | ▸ nem megy valami a fejébe | ▸ valamijére megy valamiaz idegeire megy valaki
4. <út, hosszanti tárgy, építmény> vmely irányban helyezkedik el. erre megy a csatorna.
5. <folyamat, cselekvés, tulajdonság> bizonyos pontig, fok(ozat)ig jut előre. a 3. leckéig megyünk; vakmerősége odáig ment, hogy ...
6. vmely állapotba, helyzetbe, minőségbe jut, ill. megkezd vmely állapotot, tevékenységet. valamilyen pályára megy; nyugdíjba megy. | ▸ valakihez megy | ▸ valaminek megy
7. biz <idő> múlik. gyorsan megy a vakáció.
8.valamennyire megy valamiegyre megy | ▸ valamire, valamennyire megy nem sokra megy vele. | ▸ emberszámba, ritkaságszámba megy
9. biz | működik, jár. megy az óra. | <tevékenység> valamilyen eredménnyel folyik. jól megy a bolt; gyengén megy neki a hegedülés. | ▸ megy a hasa
10. kissé biz történik, folyik. nagyba(n) megy a játék.megy, mint a karikacsapás mint a parancsolat | ▸ vhogyan megy a dolga sora sorsa biz: vhogyan megy neki jól megy neki.
11. biz műsoron van, előadják. ma a bánk bán megy.
12. biz illik valamihez. a kalapja nem megy a ruhájához.
13. <kif-ekben:> valamilyen állapotba jut. feledésbe megy; kárba megy.
[ fgr ]

ne[Cond.NDef.3Sg]
____________________
mintha ksz (felt módú igével)
1. <hasonlító m-ban, annak kif-ére, hogy a főm-beli cselekvés, körülmény a mellékm-ban föltettnek felel meg.> olyan sötét van, mintha éjszaka volna. | <annak kif-ére, hogy a cselekvő szándékosan valamilyen látszatot kelt.> úgy tett, mintha nem tudna semmiről. | <felkiáltó m-ban, gúnyos állítás kif-ére.> mintha nem tudnám!
2. <a főm hozzáértésével, bizonytalan állítás kif-ére:> úgy tetszik, hogy ..., talán. ezt a fiút mintha már láttam volna.
3. <a föltett okot elhárító m bevezetésére.> nem azért mondon, mintha nem látnám;nem mintha nem mintha ő nem tudná, de ...
____________________
jön tn ige
1. felénk, a beszélő felé közeledik. szemközt jön valaki; jön a villamos; vihar jön. | biz megy. [jössz már?] jövök (= megyek).
2. ide, a beszélő helyére érkezik. holnap jön a fiam; leveled jött.ha jöttök, lesztek, ha hoztok, esztek | ▸ hozzám jön feleségül
3. a beszélővel együtt, ill. a beszélővel azonos helyre megy. te is jössz a kirándulásra?
4. valaminek a belsejéből fokozatosan kívülre kerül. nem jön víz a csapból;világra jönjön a foga | valamibe odakerül úgy, hogy láthatóvá válik. könny jön a szemébe. | valami véletlenül kerül vhova. ez a szó jött a szájára.
5. vhonnan származik, ered. a tanyavilágból jött.
6. nép biz felénk, a beszélő irányában, erre terjed, nyúlik, vezet. erre jön az út.
7. biz | vmely közeli v. a rámutatással megjelölt helyre kerül. az asztal a sarokba jön. | időbeli sorrendben vhova kerül. a zeneszám előbb jön.
8. bekövetkezik, történik valami.jól jön valakinek valamirosszul jön valakinek valami | <kif-ekben.> jöjjön, aminek jönnie kell!ha úgy jönne | <gyak. pongyola kif-ekben:> keletkezik, támad. kedve jön valamire;eszébe jön | elér valakit valami, elkövetkezik reá valami. álom jön a szemére.
9. időbelileg közeledik, következik, nemsokára itt lesz. jön a tavasz. | sorra kerül. a cikk a következő számban jön.
10. <nyugalmi állapotból vmely mozgó v. nyugtalan állapotba> kerül. mozgásba jön; dühbe jön. | <kif-ekben:> valamilyen helyzetbe, állapotba kerül, valamilyenné válik. divatba jön; gyanúba jön (= kerül, keveredik); szóba jön (= kerül);rendbe jönmagához jön
11. rájön, rátalál valamire. nyomára jön valaminek.
12. biz többletként v. súlyosbító körülményként járul valamihez. ehhez jön még a vesződség.
13. biz | ▸ valamennyibe jön | ▸ jön valakinek vmennyivel
14.jön valamihez hogy jön ő ehhez!?jöttem, láttam, győztemúgy jön, mintha menne
[ fgr ]
____________________
ó/úgy
ó/[Hyph:Slash]úgy

ó1 fn
1. az o hosszú párja.
2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>.ó
ó2 óv
ó3 mn
1. irod ódon, ősi.
2. irod elavult.
3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!
[ fgr ]
ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

úgy
I. mut hsz; (kf: nép: ~abbul v. ritk: ~abban )
1. olyan módon. ne úgy csináld; úgy bánik vele, mint a gyerekkel;ha te úgy, én is úgy | ▸ nem úgy éva jól tanul, nem úgy a húga. | ▸ úgy , mint úgy anyám, mint apám (helyesen: mind anyám, mind apám ).
2. olyan állapotban. szegénynek született, úgy is halt meg; mindent úgy hagytam, ahogy volt. | ▸ úgy van | ▸ van úgy, hogy | ▸ úgy van, hogy úgy volt, hogy ma indulunk. | ▸ úgy van valamivel, hogy mint ahogyan | <helyeslés kif-ére.> úgy van biz: úgy is van | <történést jelentő igék mellett:> olyan körülmények, összefüggések között, olyan formában, sorrendben stb. úgy történt, ment végbe, hogy ...
3.így úgy
4. olyan minőségben. most nem úgy beszélek veled, mint a többiek.
5. olyan nagyon, annyira. úgy fáj a lába, hogy alig tud járni. | <felkiáltó m-ban:> igen nagy mértékben. úgy örülök! | <fogadkozásban, esküformában:> annyira, amennyire igaz, amit mondok. nem láttam, úgy éljek; isten engem úgy segéljen! | ▸ úgyabbul ritk: úgyabban rosszul jártam, de ő még úgyabbul.
6. akkor. kérdezd meg tőle, úgy majd megtudod; ez csak úgy , ha friss. | <feltételes mellékm főm-ában, ha a mellékm a főm előtt áll:> akkor. ha ön mondja, úgy én is elhiszem.
7. <nyomatékos figyelmeztetést, fenyegetést kifejező felszólító m-ban:> annak tudatában. úgy nyúlj hozzá, hogy velem gyűlik meg a bajod!
8. <érzékelést, értelmi működést jelentő igék mellett:> az(t). úgy látom, tudom, érzem, akarom, hogy ...;úgy látszikha úgy tetszikhogy úgy mondjam
9.úgy sincs ne menj, ha úgy sincs kedved.
II. hsz
1. körülbelül. úgy öt óra tájban.
2. <mód- v. állapothat kiemelésére.> az a , amikor úgy szép csendesen esik az eső.
3. <a cselekvés véletlen v. esetleges voltának, ill. felületességének kif-ére.> futott, egyszer csak úgy megbotlott; nem tudom, csak úgy gondolom.
4.csak úgy nem akart semmit, csak úgy bejött.
5.csak úgy csak úgy rázta a zokogás.
III. msz
1. <helyeslés kif-ére:> úgy van.úgy, úgy!; úgy, ahogy mondod
2. nép | ▸ úgy ám úgy bizony két fiam van, úgy ám! | ▸ úgy ám, de [hozz bort!] úgy ám, de nincs pénzem!
3. néha gúny | <rendsz. kérdő hanglejtéssel:> valóban? úgy? azt hiszed? | ▸ vagy úgy ja úgy?!
4. gúny <megütközés, rosszallás kif-ére:> hát így áll a dolog! úgy! tehát félrevezettél!
[ fgr tőből]
PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024